Vaccinium myrtillus
A finn erdők apró, sötétkék bogyója, amelynek nemcsak a héja, hanem a húsa is intenzív lilás színű. Természetesen többféle polifenolt, köztük antocianinokat és katechineket tartalmaz. Az antocianinok adják jellegzetes mélykék-lila színét.
A fekete áfonyának hosszú története van az északi népi táplálkozásban és gyógynövényhasználatban is.
Vaccinium vitis-idaea
Jellegzetesen északi, élénkpiros, savanykás erdei bogyó. Többek között katechin típusú tanninokat, flavonoidokat és más polifenolos növényi vegyületeket tartalmaz.
A vörös áfonyát és levét régóta használják és fogyasztják az északi népi hagyományban. A tradicionális gyógynövényhasználatban különösen a húgyutakhoz és az általános közérzethez kapcsolódóan jelent meg.
Hippophae rhamnoides
Apró, élénk narancssárga, kifejezetten karakteres ízű bogyó. Természetesen tartalmaz többek között karotinoidokat, flavonoidokat, fitoszterolokat, valamint a terméshúsban és a magokban olajokat.
A homoktövist hagyományosan erősítő, vitalizáló növényként tartották számon.
Urtica dioica
Az egyik legismertebb vadon növő zöld növény. Leveleiben flavonoidok, klorofill, karotinoidok és különféle ásványi anyagok fordulnak elő.
A csalánnak nagyon hosszú hagyománya van a népi táplálkozásban és gyógynövényhasználatban. Különösen tavasszal gyűjtötték, és hagyományosan általános erősítő, „tavaszi” növényként tekintettek rá.
A csalán apró magjai szintén fogyaszthatók, és természetes növényi olajokat, köztük különféle zsírsavakat tartalmaznak. A népi hagyományban a levelek mellett a magokat is felhasználták, elsősorban tápláló, erősítő növényi alapanyagként.
Taraxacum officinale
A gyermekláncfű levelei jellegzetes keserűanyagokat, valamint karotinoidokat és más növényi vegyületeket tartalmaznak.
A keserű növényeket hagyományosan az étvágy és az emésztés támogatására használták, gyermekláncfüvet pedig tavasszal, tisztító és gyógynövényes kúrák részeként is fogyasztották, gyakran csalánnal és cickafarkkal együtt.
Plantago major
Sokak számára ismerős vadnövény, amely réteken, utak mellett és erdőszéleken is gyakran előfordul. Levelei többek között tanninokat, nyálkaanyagokat, flavonoidokat, poliszacharidokat és aucubint tartalmaznak.
Az útifű régóta szerepel az európai népi gyógynövényhasználatban, különösen a légutak, a nyálkahártyák és a bőr hagyományos ápolásához kapcsolódóan.
Achillea millefolium
A cickafark aromás vadnövény, jellegzetes illatát többek között természetes illóolajai adják. Flavonoidokat, keserűanyagokat és különféle növényi vegyületeket is tartalmaz.
Hagyományosan főként az emésztéshez, az étvágyhoz és a női egészség támogatására is használták.
Chamaenerion angustifolium
Látványos rózsaszín virágú növény, amely az északi tájakon nagy tömegben is megjelenhet. Leveleiben természetesen polifenolok és tanninok találhatók, fiatal leveleit és hajtásait pedig hagyományosan is használták.
A hagyományos növényhasználatban elsősorban az emésztőrendszer támogatására és a férfi egészség támogatására használták.
Aegopodium podagraria
A zellerfélék családjába tartozó, Európában is széles körben elterjedt vadon növő, ehető növény. Fiatal leveleit hagyományosan salátákhoz, levesekhez és más ételekhez is használták. Leveleiben többek között flavonoidok, poliacetilének, fenolos vegyületek, kumarinok és illóolajok találhatók.
A podagrafűnek hosszú története van az európai népi és kolostori gyógynövényhasználatban. Hagyományosan főként köszvényhez és ízületi panaszokhoz kapcsolódóan használták.
Ribes nigrum
A feketeribizlinek nemcsak a bogyója különleges, hanem a levelei is intenzíven aromásak. Flavonolokat, proantocianidineket és természetes illóolajokat tartalmaznak.
A leveleket hagyományosan teaként és gyógynövényként is fogyasztották, többek között a folyadékháztartás támogatására, és különösen a hidegebb, megfázós hónapokban voltak kedveltek.
Rudbeckia laciniata 'Hortensia'
Észak-Amerikából származó, feltűnő sárga virágú növény, amelyet az ottani őslakosok hagyományosan gyógynövényként is használtak.
Hagyományosan az emésztéshez és a hideg évszakban alkalmazott növények közé tartozott. A virágai is ehetőek, amelyek élénk sárga színűek, és ezeket használjuk a HortaBerry-hez.
Picea abies
A fiatal lucfenyőrügy friss, erőteljesen erdei aromájú alapanyag. Természetesen tartalmaz terpénes illóolajokat és lignánokat.
A fenyőrügyeket az északi népi hagyományban régóta gyűjtötték és használták, különösen a hideg évszakhoz és a légutak hagyományos gyógynövényes ápolásához kapcsolódóan.
